És ami a legfontosabb: nem a tüneteket kezeltem többé, hanem az okokat kerestem. Ez a szemléletváltás mindent megváltoztatott.
Sokkal gyakrabban mosolyogtam
Smink nélkül vannak reggelek, amikor belenézel a tükörbe, és azt gondolod: „Ez vagyok ma.” Ahelyett, hogy meg akartam volna „javítani”, egyszerűen mosolyogtam.
A mosoly mindent megváltoztat. Lágyítja az arcvonásokat, fényt ad az arcnak, és ami a legfontosabb: a hangulatot is megváltoztatja. Egy rövid éjszaka vagy nehéz nap után is segített más szemmel nézni magamra. És legyünk őszinték: egy őszinte mosoly gyakran ragyogóbb, mint bármilyen rúzs.
Megtanultam hallgatni a testemre (és több vizet inni)
Smink nélkül bizonyos jeleket lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Feszülő bőr, fakó arcszín, fáradtság… Rájöttem, hogy a testem üzen nekem, és hogy egyszerű dolgokkal is segíthetek rajta. A több vízivás szinte ösztönössé vált, egyfajta napi rituálévá.
Ez az apró szokás meglepően nagy hatással volt a közérzetemre. Energikusabbnak és komfortosabban éreztem magam a bőrömben. Rájöttem, hogy az öngondoskodás gyakran nagyon egyszerű lépésekkel kezdődik.
Abbahagytam az aprólékos önvizsgálatot
