A sütés adja meg a végső karaktert
A megtöltött papucsokat tepsibe tesszük, a tetejüket tojássárgájával megkenjük. Ettől kapják meg azt a színt, amitől már ránézésre is tudni lehet, hogy jók lesznek. Előmelegített sütőben sülnek készre, amíg aranybarnák nem lesznek, és a konyhát be nem tölti az a jellegzetes, lekváros illat.
Sütés után nem kell sokat várni. Langyosan is jók, kihűlve is működnek, de tapasztalatból mondom, ritkán jutnak el odáig, hogy teljesen kihűljenek.
Amikor nem kell hozzá magyarázat
A lekváros papucs nem kér történetet, mégis van neki. Benne van a kelesztés türelme, a kézzel formázott darabok apró különbsége, és az az érzés, amikor a tepsiből elfogy az utolsó is. Ez az a sütemény, amit nem kell kínálni, mert mindenki tudja, mi dolga van vele. És talán pont ezért készül el újra meg újra, ugyanígy.
