Sokáig a sminkelés a reggeli rutinom része volt, szinte gondolkodás nélkül. Tíz perc reggelente, néhány gondosan kiválasztott kozmetikum, és készen álltam az új napra. Ugyanez a hétvégéken is. Nem volt túlzás, nem volt feltűnő – egyszerűen megnyugtató szokás.
Aztán egy nap eszembe jutott egy kissé őrült gondolat: mi lenne, ha teljesen abbahagynám a sminkelést? Nem egy különleges alkalomra, nem egy közösségi médiás kihívás miatt, hanem igazán, a való életben. Ez az aprónak tűnő döntés váratlan – és mélyen pozitív – változások sorát indította el.
Végre elkezdtem törődni a bőrömmel – az igazi bőrömmel
Korábban főként a hibák elfedésére koncentráltam. Egy kis korrektor itt, egy kis púder ott… anélkül, hogy elgondolkodtam volna azon, mire van valójában szüksége a bőrömnek. A bőrápolás? Gyors, felületes lépések, amikor épp eszembe jutott.
Amikor abbahagytam a sminkelést, rájöttem valamire: a bőröm többet érdemel, mint ideiglenes megoldásokat. Elkezdtem egy rendszeresebb, gyengédebb és következetesebb rutint kialakítani. Tisztítás, hidratálás, védelem. Semmi bonyolult, csak valódi figyelem. És ami a legfontosabb: nem a tüneteket kezeltem többé, hanem az okokat kerestem. Ez a szemléletváltás mindent megváltoztatott.
Sokkal gyakrabban mosolyogtam
Smink nélkül vannak reggelek, amikor belenézel a tükörbe, és azt gondolod: „Ez vagyok ma.” Ahelyett, hogy meg akartam volna „javítani”, egyszerűen mosolyogtam.
Kattintson az alábbi „Következő→” gombra az olvasás folytatásához!
