Gyerekkoromban a mezőn sétálva gyakran botlottam bele apró zöld levelekbe, amiket a nagymamám ‘papsajtnak’ hívott. Nem volt különleges, csak ott volt, a szegélyeken, a köves utak mentén, a régi kertek árnyékában. Gyorsan téptük le, egy kis sóval megszórták, és olyan íze volt, amit azóta kevés zöld fűszernövény produkált. Ma már ritkábban látom, és amikor megkérdezek fiatalokat, többségük nem ismeri fel. Pedig ez a növény sokszorosan többet ad, mint egy nosztalgikus emlék.
Mi az a papsajt?
A ‘papsajt’ név helyi, néprajzi elnevezés, nem botanikai besorolás. A paraszti kultúrában több növény kapott hasonló becenevet, mert a külsejük vagy az ízük valamire emlékeztetett. A mi környékünkön a papsajtot olyan mediterrán és kontinens határán élő, alacsony tápigényű, évelő zöldekre használták, amelyek egyszerűen megélnek a gyengébb talajokon is. Kicsi a tápigényük, elviselik a szélsőséges időjárást, és apró gyűjteményként évszázadok óta részei a helyi gyógyászati és konyhai hagyománynak.
Hol található és hogyan ismerhető fel?
Kattintson az alábbi „Következő→” gombra az olvasás folytatásához!
